Csénye község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Sárvári kistérség
Lakosság: 636 fő
Terület: 19.12 km²
Népsűrűség: 33,26 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 95

Fekvése

Sárvártól néhány km-re keletre fekszik. Porpác, Bögöt, Ikervár és Megyehíd település veszi körül.Része még Füztű, amely Csénye és Bögöt között fekszik

Története

Csénye első írásos említése 1221-ből származik, még Chence néven.

A község határában a római sírokat és agyagedényeket találtak.

Csénye a Dunántúl délnyugati részén, Vas megyében, Sárvár város tőszomszédságában található a Gyöngyös és a Hosszúvíz patak találkozásánál.

A község neve régi okiratokban többféleképpen szerepel: Cheyne (1283), Chene (1390, 1424, 1492). A XVI. századtól kezdve Csényének említik. A községhez tartozott később Zuggó-malom, Füztü és Csénye ujmajor.

A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A patak egykoron két vizimalmot is hajtott a falu határában (Cseh malom, Zuggó malom). A község határában a "Tilosaljai" dűlőben, római sírokat és agyagedényeket is találtak "Fortis" felirattal.

Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett. Földesurai sárváriak, illetve a sárvári uradalomé, mivel Csénye község a sárvári uradalomhoz tartozott.

A csényei katolikus egyház alapítására vonatkozóan nincsenek adataink. A győri egyházmegye szombathelyi zsinatja 1579-ben tette kötelezővé a születési, házassági, anyakönyvek vezetését. Ezek azonban legnagyobb részben elkallódtak, vagy pedig a vallásháborúk, ill. reformáció idejében megsemmisültek. Jelenleg a születési anyakönyvek csak 1732-től, a házassági és halálozási anyakönyvek pedig 1754-től kezdődnek. A község közepén fekvő római katolikus templom építési idejére vonatkozóan biztos forrásunk nincs. 1646-ból olvassuk, hogy templomát a rábakovácsi lelkészre bízzák. A templom Nepomuki Szent János tiszteletére van benedikálva. Oltárképe szent Nepomuki János megdicsőülését ábrázolja. Búcsúját minden év május 16-át követő vasárnap tartják.

Érdekes adalék hogy, a falu plébánosai között olyan emberek is megfordultak, akik túllépve az egyház keretein, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Kiemelkedik közülük Mikics Géza plébános, aki 1902-től 1933. december 23-ig volt a falu lelkipásztora. Nevéhez fűződik a Katolikus Népszövetség, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat alapítása. Az ő idejében épült az új elemi iskola, és tanítólakás, valamint az újmajori kápolna. A Tűzoltó Egyesületnek alapító tagja és elnöke volt. Mind a mai napig szeretettel emlékeznek róla. A Deák Ferenc utcai kálvária állítólag 1863-ban épült 13 stációval. A lourdes-i szobor mely a kálvária sor végén található, kápolnának dísze, 1892-ből származik. Plébánialakja Vas megye egyik legrégebbi ilyen épülete.

A faluhoz tartozó, egykor önálló településen Füztün található a Ferenc bajor herceg által építtetett egykori ménesistálló.

A falun halad át az országos kék jelzés egy szakasza is.

Csénye jelenleg egy dinamikusan fejlődő község közel 700 lakossal.

Nevezetességei

Deák Ferenc utcai kálvária
ménistálló (Füztűn található)
Vas megye legrégebbi paplakja
Benedek Elek mesepark
Világháborús Hősi Emlékmű
Sírkert és kápolna
Nepumuki Szent János templom
Lourdesi szobornak helyet adó kápolna

Következő községek

További községek